Hogyan válasszunk garázskaput?
Alapvető szempont természetesen az esztétikum és a gazgaságosság. Vagyis a kapu illeszkedjen a ház stílusához, és ne kerüljön túl sokba. Ugyanakkor számos olyan biztonsági és technikai tényezőt is figyelembe kell venni, amelyek nyomán hosszú távon is kifizetődővé válik beruházásunk: a kapurendszer hosszú élettartalmú lesz, semmilyen vagy csak kevés karbantartást igényel, és még a legügyetlenebb családtag is könnyen kezelheti.
A garázskapukat két nagy típusra oszthatjuk. Az 1950-es évek óta gyártott billenőkapuk (ezeket az első ilyen rendszert megtervező amerikai mérnök után Berry-kapuknak is mondják) esetében az egyetlen lapból álló kapu közvetlenül a födém alatt elhelyezett sínrendszerbe fut fel. Az eredetileg az ipar számára kifejlesztett szekcionált garázskapuk viszont lamellákból állnak, amelyek zsanérokkal csatlakoznak egymáshoz.
A két típus eltérő veszélyforrásokat hordozhat, így eltérő biztonsági berendezésekkel kell rendelkeznie. Az alábbiakban pontokba szedve foglaljuk össze azokat a tényezőket, amelyeket érdemes figyelembe vennünk garázskapunk kiválasztásakor.
Billenő garázskapuk esetében fontos, hogy legyen olyan védelmi rendszer, amely megakadályozza, hogy bárki becsíphesse az ujját a kapulap és a tok közé. Legyen legalább 25 mm-es biztonsági távolság a keret és a kapu tartókarja között. Legyen biztonságos és stabil a kapu mozgásának vezetése. A görgők ne tudjanak kisiklani a vezetősínekből. Védjen valami a kapu lezuhanása ellen, például úgy, hogy az összsúly több rugóra van elosztva, így ha valamelyik rugó el is törik, a többi képes megtartani a nehéz szerkezetet. Legyen garancia arra, hogy rugótörés esetén a maximálisan felszabaduló erő nem több mint 200 Newton. A rugók legyenek biztosítva szétugrás ellen (például a "rugó a rugóban" technika alkalmazásával).
Szekcionált garázskapuknál figyeljünk arra, hogy védve legyen a kapulap lezuhanás ellen. Rendelkezzen a kapu rugótörés-biztosítással. Ne lehessen még véletlenül sem benyúlni az egyes lamellák közé. Garantálják, hogy rugótörésnél vagy kötélszakadásnál a keletkező erőnem nagyobb mint 200 Newton. Ha eltörik a rugó, a kapu 3-7 centiméteren belül álljon meg. A sérülések elkerülése érdekében belül vezessék az acélköteleket, ahol nem lehet hozzáérni. Legyen ujjbecsípődés elleni védelem körbe a kapun kívül és belül. Úgy alakítsák ki a vezetősíneket, hogy a vezetőgörgők ne csúszhassanak szét. Biztosítottak legyenek a rugók szétcsúszás ellen. A drótkötelek biztonsági tényezője legyen legalább hatszorosan túlméretezett.
Természetesen ma már egyre nagyobb tért hódítanak a motorral működtetett rendszerek is. Ezek esetében nem árt a vásárlás előtt néhány egyéb szempontotis figyelembe venni. Megfelel-e a motor és a kapu a magyar érintésvédelmi és más szabványoknak, rendelkezik-e CE-tanúsítvánnyal. A kapu záródásakor automatikusan reteszel-e (ez a rendszer hatékonyan véd ugyanis a kapu feltolása, így a betörés ellen, emelett automatikusan működik, tehát áramkimaradás esetén is használható). Megbízható-e a kikapcsoló automatika, azaz akadály észlelése esetén a kapu azonnal megáll és 30 centimétert visszanyit. A lassított megállásnak és indulásnak köszönhetően csendesen működik-e a kapu. Rendelkezik-e a kapu egyéni biztonsági kódolással, azaz csak az arra feljogosított személyek juthatnak-e be rajta. Van-e a kapuhoz többfunkciós távirányító, amellyel a kocsiban ülve is felkapcsolhatjuk a külső világítást, és a garázskapu mellett a bejárati kaput is irányíthatjuk. Használható-e a kapu áramkimaradás esetén is. Karbantartása egyszerű, költséghatékony-e.
Ha a fenti szempontokat figyelembe vesszük a garázskapu kiválasztásakor és beépítésekor, hosszú távon problémamentesen használhatjuk majd garázsunk bejáratát.
